2014. augusztus 15., péntek

Galambóc vára - Délvidéki kirándulás, 2008. október 24-26.


A Szendrői vízívár megtekintése után folytattuk utunkat az Al-Duna felé, de előtte még megálltunk Galambóc váránál. Galambóc előtt a Duna szinte tengerként szélesedik ki, több mint 5 km a távolság a két part között, míg a vár után már egyre keskenyebb. A Kazán-szorosoknál a folyam már 170-180 m szélességűre szűkül össze.

A vár helyén már a római korban is állt egy erősség, amit Columbaria-nak neveztek. Galambóc várát a szerbek építették, de hadjárata során Károly Róbert 1334-ben meghódította. A törökök először 1391-ben foglalták el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A várat 1427-ben szerződéssel Zsigmond király szerezte meg, de annak szerb kapitánya 12 000 aranyért átadta a töröknek. 1428-ban Zsigmond vette ostrom alá, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege is ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint a törökök kézére került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta, de a XVIII. század elején újra a törököké lett, és maradt is egészen az önálló Szerb királyság megteremtéséig.

A festői szépségű vár szabálytalan alaprajzú, a Duna fölé magasodó kősziklán épült. A vár alsó és felső, valamint külső várra osztható. Kilenc, kőből épített tornya van, melyek egyikében egy kápolna is megtalálható volt.

A felvételek 2008. október25-én készültek.


Az Al-Duna Galambóc környékén olyan mint a tenger...

A ködben Galambóc vára

Alig látni el a túloldalra - itt a Duna 5300 m széles

A Duna partja....


Itt egy kicsit megálltunk, ....

....és gyűjthettünk dunakavicsot is




A rövid kis megálló után visszaszálltunk a buszba, és folytattuk utunkat Galambóc várához

A kanyar után már ott magasodik a vár

Galambóc vára....

A közút szinte kettészeli a várat



Mintha egy nagy golyó ékelődött volna a vár falába




A vár magasról néz le ránk...

Egy vízíbástya...










Átjárók, alagutak....


A Babakáj-szikla a vár közelében

A Duna mellett, a meredek sziklafal felett is el lehet menni








Az ősz festői színei

Ismét a Duna

Várakozás az alagút előtt

Nagy nehezen átfértek...

A Duna túlpartján Lászlóvára - jelenleg Romániához tartozik.
Mi pedig folytattuk utunkat a Kazán-szorosok felé.....



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése